A
DVSC bunyósai
Salánki László vezetésével az utóbbi évek legjobb felnőtt magyar bajnokságát hozták le (
2 arany, 2 ezüst, 1 bronz). Aki nem jutott döntőbe (
Nagy Sándor és
Bernáth László) is kibokszolták magukat bőven (ráadásul Laci így is érmet szerzett), akik pedig az aranyért szálltak harcba, nem túlzás, remekeltek.
Persze, egy klub saját honlapja jó, hogy dicséri az övéit - gondolhatná az olvasó. Pedig ez most nem így van. Láttuk, hogy mit bunyóztak pénteken is a ringben. És 4 aranyéremmel távoztak - lelki szemeink előtt ez a kép áll össze.
A valóság ugyanakkor az, hogy
Bernáth Attila ifi bajnokként bezsebelte pár héttel később a felnőtt magyar bajnoki címet is (bravó, Szocsi!!!), ráadásul egy ellentmondást nem tűrő boksszal.
Nagy Tímea pedig kimondottan komoly meccsen egy remekül harcoló Szatmári Petrát győzött le régen látott agilitással és sikerre éhséggel, így begyűjtve 11. felnőtt bajnoki aranyát.
Az érem másik oldala sajnos árnyaltabb, hiszen
Tóth Ádám aranyérme más nyakában lóg. Lukácsy Bence jó bunyós, és nem érdemtelenül tartják a 81 kiló egyik legjobbjának itthon - csak éppen nem nyert pénteken. Nem kicsit... nagyon nem nyert!!! Ha ennél jobban elvernek valakit, szóljatok, és megírjuk. Ádám egyre érettebben vív ököllel, emellett okosan bokszol, s nem utolsó sorban mozgó fejű kutyát csinált időnként ellenfeléből. Ami pedig
Nagy Bencét illeti, edzője visszafogottan nyilatkozott, ám a tudósító lehet szókimondóbb: ő is legyőzte Hámori Ádámot, a regnáló nehézsúlyú - és trónján maradó - bajnokot. Bence stílusa előnyére változott idén, s míg tavaly egy kéztöréssel is ezüstérmes lett, idén, egészségesen olyan kombinációkkal rezegtette ellenfele fejét időnként, amit a leghomályosabban látó pontozónak is látnia kellett - volna. Kapott ő is? Persze. De közel nem annyit, mint riválisa.
Fotók: 1. a DVSC csapata, 2. Bernáth Attila és Salánki László edző, 3. Nagy Timi a dobogó tetején, előtte Salánki Laci és Erdei Zsolt MÖSZ-elnök, 4. Nagy Bence és Tóth Ádi hasonló szituációban... mindenféle értelemben...
