Kezdőlap arrow Kezdőlap arrow Bea az Eb-re készül
Bea az Eb-re készül Nyomtatás E-mail
Írta: zoli   
2007. október 21.
Image
A 2004-es év végén Debrecenben megrendezett felnõtt nõi ökölvívó bajnokság szép eredményeket hozott a hajdúsági bunyósok számára, két DVSC versenyzõ is a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel. Simon Nikolett és edzõje, Hutai László már volt portálunk vendége, de a másik bajnoknõvel, Szabó Beátával azonban csak most sikerült leülnünk beszélgetni, mert a 23 éves hölgy Egerben, nappali tagozaton folytatja felsõfokú tanulmányait.
Az ökölvívásban járatos sportrajongókon kívül kevesen tudják, hogy Beáta párja Kertész Henrik, a debreceni amatõr ökölvívás legeredményesebb versenyzõje, aki elkísérte barátnõjét az interjúra, így megtudhattuk azt is, hogy valóban a profik közé tart-e a bajnok?
Az illem azonban azt kívánja, hogy Beával kezdjük a sort.

Szabó Beáta az ökölvívással 1999-ben ismerkedett meg szülõvárosában, Egerben, ahol a bunyót kiegészítõ sportágként ?zte a judóval párhuzamosan. A tatami világában is szép eredményeket ért el, de 2000-ben, miután felvételt nyert a Debreceni Agráregyetemre, már csak az ökölvívást gyakorolta tovább.
A cívisvárosban Somlai Miklós ökölvívóedzõ vette szárnyai alá a tehetséges leányzót, s néhány év alatt olyan szintre jutottak el a közös munkában, hogy a tanítvány a magyar válogatott kapuját ostromolta, s egyre szebb eredményeket ért el a versenyeken.
A 2004-es idényben bajnoki címvédõként az Európa-bajnokságra készült, de a szegedi Boszorkány-kupán megsérült, így nem indulhatott a kontinensviadalon.
A debreceni ob-n azonban megmutatta, hogy õ a 60 kilogrammban az elsõszámú versenyzõ, magabiztosan gyõzte le az Eb-résztvevõ Pezdány Edinát, s mellette a viadal legtechnikásabb versenyzõje címet is elnyerte. A bajnoki címek ellenére, a nõi ökölvívás megítélése még mindig kérdéses, ami egy kicsit zavarja a bajnoknõt, de nem csinál nagy ügyet belõle.

Sz.B. - Tudom, hogy sok ember nem veszi komolyan a nõi ökölvívást a szakmán belül, de ez engem nem nagyon érdekel, teszem a dolgomat, s igyekszem a legjobb eredményt elérni.
Nekem ez az egész hobbi, nem a pénzért csinálom, nem ebbõl akarok megélni, az a lényeg, hogy jól érezzem magam.
Amikor elkezdtem versenyezni, az volt a célom, hogy megnyerjem a magyar bajnokságot, s miután ez sikerült, a többi már \"csak\" ráadás. Ebben az évben, ha a tanulmányaim engedik, s megfelelõen fel tudok készülni, akkor szeretnék az Európa-bajnokságon elindulni.
Most otthon, Egerben készülök Erdélyi Mihály edzõ irányításával, a DVSC színeiben indulok a versenyeken, de ha befejeztem az egri fõiskolát, akkor szeretnék visszatérni Debrecenbe, mert folytatni akarom a tanulmányaimat.

Evezzünk egy kicsit a magánélet vizeire, mióta jártok együtt Henrikkel?

Sz.B. - Az ökölvívóterembõl már ismertük egymást, és 2000. szeptember 22-tõl vagyunk egy pár. Ekkor volt Debrecenben az elsõ profi gála, amely után Henrik elhívott egy barátjával szórakozni, s innentõl fordult komolyabbra a kapcsolatunk.
Mivel én is sportolok, így könnyebb elviselnem és megértenem Henrik problémáit, amikor készül a versenyekre, bár õ mindig szól már elõre, hogy most egy kicsit ny?gösebb lesz.

Milyen érzés azt látni, amikor a szerelmedet püfölik a szorítóban?

K.H. - Én nem rajongok azért, hogy Bea versenyez, szerintem bõven elég lenne, ha csak edzésekre járna le, és hobbiszinten edzegetne.
Sz.B. - Ezt úgy is én döntöm el - replikázik Beáta -, Henrik az elsõ idõben nem is nézte a mérkõzéseimet, de ma már azért odafigyel õ is. Én viszont a legnagyobb szurkolója vagyok, a ring mellett kiabálok folyamatosan, a meccsek alatt még az ellenfél szurkolóival is rendesen összeveszek. Azt sajnálom, hogy nem vagyok fiú, mert akkor még cifrább dolgokat is bekiabálnék.

Az edzéseken kívül, szóba kerül köztetek a bunyó?

K.H. - Igen, szoktunk beszélgetni róla, s a tévében futó meccseket is mindig megnézzük, bár igaz, hogy én a nõi meccsek alatt alszom egyet.

A fárasztó hétköznapok után hogyan telnek a hétvégék? Mozi, szórakozás?

Sz.B. - A mozi, az nem nagyon megy, inkább a videotékából hozunk ki filmeket, de azt is Henrik nézi, én meg közben olvasok
K.H. - Én inkább a misztikus filmeket szeretem, az olyanokat, ahol gondolkodni kell a dolgokon. Ha úgy van idõnk, akkor bowlingozni, vagy korcsolyázni is el szoktunk menni.

Most, hogy két különbözõ városban éltek, hogyan bírja a kapcsolatotok a távolságot?

Sz.B. - Nem jelent problémát. Régebben sem voltunk sokkal többet együtt, mert Henrik állandóan edzõtáborban és versenyeken volt. Azonban, ha együtt vagyunk, akkor Henrik jóvoltából történnek körülöttünk \"rendesen\" a dolgok. A szüleim egri lakását már \"leamortizálta\", ami a keze ügyébe kerül, az elromlik, nemrég a légpuskával lõtt a frissen festett falra, és a kutyánkat is állandóan az õrületbe kergeti.
K.H. - A légpuskát csak ki akartam tisztítani, nem tehetek róla, hogy elsült.

Henrik, beszéljünk egy kicsit komolyabb dolgokról! A magyar bajnokságon, az elvesztett döntõ után, igen el voltál keseredve, s még az is felmerült, hogy a profik között folytatod a pályafutásodat. Azóta eltelt egy kis idõ, döntöttél-e már ez ügyben?

K.H. - Ma is azt mondom, az ob-t én nyertem, bár ez már nem változtat a lényegen, de azt is tudom, ha legközelebb ilyen helyzetbe kerülök, többet kell tennem a gyõzelemért. Ez azonban az itthoni szorítókban nem olyan könny?, mert már nagyon ismernek az ellenfelek, így óvatosabbnak kell lennem. Külföldön teljesen másképpen öklözök, ott sokkal bátrabban tudok versenyezni. Valóban megfordult a fejemben, hogy elmegyek profinak, de jelen pillanatban csak annyi biztos, hogy elkezdtem az edzéseket a DVSC-nél, készülök a Bocskai-emlékversenyre, ahol 60 kilogrammban indulok majd.
Jelenleg, három dolgon gondolkodom: folytatom az amatõr ökölvívást, elmegyek profinak, de az is lehet, hogy a civil életben próbálok szerencsét.
A döntésem elõtt több embernek is meghallgatom a véleményét, de a végsõ szót én mondom majd ki. Most úgy érzem, kicsit belefásultam, s gondolkodtam azon is, hogy jót tenne egy kis pihenõ, de mielõtt döntök, mindenképpen beszélek Szabó Sándorral, a DVSC fõnökével.

Az ökölvívás mellett testnevelõ tanárnak is készülsz. Nem fordult meg a fejedben az edzõsködés?

K.H. - Már mások is mondták, hogy megpróbálhatnám, és nem is áll tõlem távol a dolog, jelenleg is írom, hogy milyen edzésmunkát végzek el. Inkább felnõttekkel foglalkoznék szívesebben, mert a gyerekekhez most még nem lenne elég türelmem. Nekem egyébként az a legfontosabb az életben, hogy jól érezzem magam, és amit csinálok, az kiemelkedõ legyen.

2005-01-11

BéZé
  
  

 

 
© 2007 dvscboxing.hu
E-mail: [email protected]
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.
Joomla Templates and Joomla Web Sites