A törékeny, ifjú hölgy az idei magyar bajnokságot imponáló fölénnyel nyerte, tudásának csak töredékét mutatva meg a közönség elõtt, de ez legkevésbé rajta múlott, mert az ellenfél edzõje jobbnak látta, ha megkíméli védencét az alapos veréstõl.
A sportoló tehetségérõl árulkodik az is, hogy igen késõn, 18 éves korában kezdett ismerkedni a kick-box alapjaival, de ez a randevú olyan jól sikerült, hogy azóta igazi szerelem lett belõle, amit több Világkupa gyõzelem is bizonyít. Ha pedig már ilyen jól ment a kick-box, úgy gondolta, miért ne próbálná ki magát az ökölvívók világában is.

Essünk túl az elsõ sablonkérdésen. Hogyan kerül egy lány egy ilyen kemény sportág közelébe?

S. N.- Ezt a kérdést valóban mindig megkapom, - mondja mosolyogva - egész életemben sportoltam, de csak 2000-ben kezdtem el a kick-boxot.

Egy hölgynek nem illik a korát firtatni, de kénytelen vagyok rákérdezni az éveid számára, mert a 2000-es kezdés nagyon közeli idõpontnak t?nik az eredményeid ismeretében.

S. N.- 22 éves vagyok, tehát ez az ötödik év amióta komolyabban foglalkozom a sporttal, de azt azért hozzátenném, hogy három éve napi két edzéssel készülök a versenyekre. Ezt azért tehetem meg, mert levelezõn végzem a Testnevelési Egyetemen a sportmenedzser szakot, így jut idõm a napi két tréningre. Elõször a kick-boxszal ismerkedtem meg, edzõm, Hutai László irányításával, majd késõbb az ökölvívásba is belekóstoltam, s azóta párhuzamosan ?zöm a kettõt.

Milyen különbséget látsz a két sportág között? Vagy csak annyi az egész, hogy egyik héten ökölvívó versenyre készülsz, a másikon pedig kick-box viadalra?

S. N.- Igen, körülbelül ennyi, minkét dologra igyekszem tökéletesen felkészülni.

Hol könnyebb eredményt elérni?

S. N.- Nem igazán érzem, hogy egyik is könnyebb lenne. A bokszban sokan vannak, és nagyon jók a versenyzõk, a kick-boxban kevesebben vannak, viszont ott keveredik az amatõr és a profi kategória.

Véleményed szerint melyikben tudsz majd eredményesebb lenni?

S. N.- Most, hogy a nõi ökölvívást fölvették - igaz, csak bemutató jelleggel - a pekingi olimpia programjára, ebben nagyobb lehetõséget látok.

Akkor fõleg erre készültök?

S. N.- Ezt nem mondanám, mert pénzt keresni - ha tudunk - a kick-boxból lehet, és itt a profi mérkõzésekre gondolok. Sajnos, ez is oka annak, hogy ez az év nem úgy sikerült, ahogy vártuk, mert az augusztus 20-ai debreceni profi Európa-bajnoki címmérkõzésem felborította a felkészülésem menetrendjét. De nem volt választásom, itt a pénzdíj miatt mindenképpen el kellett indulnom. Emiatt a kick-box Eb-n csak harmadik lettem, az ökölvívó kontinensviadalon, - igaz szoros mérkõzésen kaptam ki - pedig nem tudtam a dobogóra állni.

Manapság a nõi profi ökölvívásban komoly pénzeket lehet keresni, te nem tervezed a váltást?

S. N.- A 2008-as olimpiáig semmiképpen sem, mert ott nagyon szeretnék indulni, de azt is tudom, nagyon nehéz lesz kiharcolni, hogy eljussak Pekingbe.

Említetted, hogy a profi kick-boxból lehet pénzt keresni. Egy válogatott, Eb érmes ökölvívónak a bunyó semmit nem hoz a konyhára?

S. N. - Sajnos nem, a napi két edzés mellett bébiszitterkedéssel egészítem ki a keresetem. Ebbõl fedezzük a versenyekre való felkészülést, a táplálék-kiegészítõket, stb.

Úgy látom, megint elérkeztünk egy olyan területre, ami a magyar sportban jelenleg megoldatlan. Olyan sportolóknak vannak - kis túlzással - megélhetési gondjaik, akik a világ élvonalába tartoznak, de ezek a problémák megakadályozzák õket abban, hogy valóban nagy eredményeket érjenek el.
A beszélgetésbe bekapcsolódik Hutai László, Niki edzõje:

H. L.- Az egy dolog, hogy nagyon nehéz szponzorokat találni a versenyzõk támogatására, de úgy érezzük, az ökölvívó szövetség sokadrangú dologként kezeli a lányok menedzselését és versenyeztetését. Csötönyi Sándor (szövetségi elnök) szavait idézve: \"annyi pénzt kapnak a lányok, amit a fiúktól el tudunk spórolni.\" Ehhez nem f?znék kommentárt.

Akkor Niki felkészítését te sem a pénzért vállalod? (Itt aztán mindketten nagyot nevetnek)

H. L.- Nálunk aztán nincs szó pénzrõl, hiszen már négy éve együtt élünk.

Így már teljesen más megvilágításba kerül edzõ és tanítvány viszonya.
Laci, edzésen fel szoktad emelni a hangodat, mikor nem vagy megelégedve a párod munkájával?

H. L.- Természetesen, de nem csak edzésen, hanem versenyen is keményen szólok, ha nem tetszik valami.

Niki, teljesen elfogadod Laci véleményét?

S. N.- A ringen belül abszolút, azon kívül pedig mindent megbeszélünk.

Térjünk vissza egy kicsit az anyagiakhoz, ez a bizonytalanság nem befolyásolja a teljesítményeteket?

S. N.- Nagy segítség lenne, ha nyugodtan tudnék készülni a versenyekre pszichésen is, mert a nemzetközi mezõnyben ez már elengedhetetlen.

H. L.- Nagyon sokszor azon gondolkodunk, hogyan osszuk be a pénzt, hogy mindenre jusson, s ha nem segítenének a szüleink, akkor bizony néha komoly anyagi gondjaink lennének. De annyira szeretjük azt, amit csinálunk, hogy már négy éve olyan körülményeket vállalunk fel, ami késõbb lehet, nem vezet sehova. Sokszor gondolkodtunk már rajta, hogy külföldön folytatjuk.

Ezt a sok nehézséget látva, volt már olyan helyzet, amikor elgondolkodtatok, van-e értelme folytatni?

H. L.- Hogyne, sajnos ez majdnem havonta felvetõdik, mióta együtt dolgozunk. Úgy érzem, ha nem lennének ezek a gondok, már jóval elõrébb tartanánk.

Váltsunk vidámabb témára, említettétek a 2008-as olimpiát. Nemrégiben még a 46 kilogrammban indultál, de a mostani ökölvívó bajnokságot már 50 kilóban nyerted. Ezek szerint ez lesz a végleges súlycsoportod?

S. N.- Igen, a fogyasztást már nem bírtam, teljesen letompultam tõle, s most azon dolgozunk, hogy ne csak belehízzak, hanem fizikálisan is beleerõsödjek az új súlycsoportomba.

Az edzõ hogyan értékeli a tanítványa hétvégén mutatott teljesítményét?

H.L.- Mindenképpen szerettem volna, ha több meccse van Nikinek, de a versenykiírás jelenleg csak egy mérkõzésre adott lehetõséget. Maga a bunyó még messze van attól, amit elképzeltünk magunknak, nemzetközi szinten ettõl több kell, de nagyon jó úton haladunk. Egy kis rutin, és minél több nemzetközi meccs kell ahhoz, hogy gyõzelmi esélyeink legyenek a rangosabb versenyeken is. Azt szeretném, ha folyamatosan mozgásban lenne, s elsõ kézzel végig presszió alatt tartaná az ellenfelet. A tartásán is javítani kell, de ezek apróságok, melyeket folyamatosan csiszolgatunk. Úgy tervezzük, hogy a 2008-as olimpia lesz az, ahová reményeink szerint teljesen felkészülten érkezik majd Nikolett.

Niki, egyetértesz az edzõddel?

S.N.- Igen, arra törekszem, hogy a hibáimat kijavítsam. Vannak olyan szituációk, amelyeket már edzésen tökéletesen meg tudok oldani, de ezek meccseken még nem mindig jönnek ki. Ha kicsit több tapasztalatom lesz, akkor ezek a dolgok is a helyükre kerülnek.

2008 azért még egy kicsit odébb van, milyen versenyekre készültök a közeljövõben?

H. L. - Minden nehézségünk ellenére megpróbálunk a lehetõ legjobban fölkészülni a következõ évre, mert nagyon fontos lesz olimpia szempontjából az, hogy a nemzetközi versenyeken sikeresek legyünk. A 2005-ben Norvégiában rendezik az ökölvívó Európa-bajnokságot, a világbajnokságnak pedig Magyarország ad otthont. A kick-boxban is jelentõs erõpróba vár ránk, Szegeden lesz az idei világbajnokság. Szeretnénk, ha ez az év sikereket hozna számunkra, mert akkor tudnánk, hogy jó úton járunk.

Edzõ és tanítványa kiemelkedõ eredményeit látva, bízom benne, a jövõ év nem csak remek sporteredményeket, hanem anyagi stabilitást is hoz a páros számára, s lehetõvé teszi az igazán kiugró eredmények elérését, amire egy szép olimpiai szereplés rátehetné a koronát.

A teljesség igénye nélkül, Simon Nikolett legkiemelkedõbb eredményei:
Kick-boksz:
3x Világkupa gyõztes,
2x Magyar bajnok
Európa-bajnokság 3. hely
Európa Kupa 2.hely
profi Európa-bajnoki cím

Ökölvívás:
Világbajnoki 5.hely
Bocskai István emlékverseny 1. hely
3x Magyar Bajnok
Európa-bajnokság 3.hely
Ahmet Comert emlékverseny 2.hely

2004-11-30

BéZé